Ryan Davies

A lányok többsége szerint helyes fickó bőrében sajnos mostanra egy megtört lélek lakozik. Többnyire szótlan, olyan ember, aki folyton folyvást figyeli a körülötte lévőket. Néha idegesítő, ahogyan fürkészi a másikat és annak fogalma sincs, hogy Ryan fejében mi zajlik épp.
Az, hogy fel kellett adnia mindazt, amit szeretett és egész életében csinált mogorvává és nyerssé tette.
Feltett szándéka, hogy kiszűrje a tehetséges fiatalokat azok közül, akikből csak középszerű táncos lehet, de sokszor nehezen megy neki a tolerancia, így bántóan és vadul fogalmaz. Sosem fogja vissza magát, mindegy, hogy ki van a környezetében.
Aki egy picit is ismeri, tudja, hogy van benne jóság és még mindig a táncnak él, de a tanoncok minden bizonnyal ki nem állhatják a szörnyű és néha lealacsonyító modora miatt.
Kicsit olyan, mintha magasan hordaná az orrát a sikerei miatt, pedig egyáltalán nem erről van szó és ezt közeli ismerősei tudják is. Talán kicsit irigy a fiatal tehetségekre, de azért ezt igyekszik palástolni.
Mit szeret nagyon?
-A lélekből jövő táncot
-Magányt
-Szivart
-Sört
-Lovakat
Mit utál nagyon ?
-Lötyögős táncot
-Csokit
-Kávét
-Zsivalyt, hangzavart

Külsejére még most is fokozottan odafigyel. Igényes ruhákat hord, de persze nem esik sosem túlzásba, fontos a kényelem is azért.
Színekben nem válogat túlzottan, csak jól álljon és illjen egyik ruhadarab a másikhoz, na meg a kék szeméhez és szőkésbarna hajához.

Megtiszteltetés, hogy én mesélhetek a nagy Mr. Tornádóról, aki bár nem lett világhírű táncos, jó úton halad afelé, hogy ügynökként az egész táncos társadalom megismerje, az összes diák a pokolba kívánja, ámde legbelül tisztelje.
Kezdhetném azzal, hogy egy hideg őszi éjszakán, átlagos New yorki családba érkezett meg, de azt hiszem, hogy ezt az unalmas részt átugorhatjuk. Átlagosan teltek a gyermekévei, az első fordulópont és az egyik legnagyobb is nyolcadik életévében érte őt el.
Szüleivel az utcán sétálgattak, amikor is az egyik parkban elhaladtak egy profi hiphop táncos csapat előtt, akik éppen bemutatót tartottak a nagyközönségnek. Hát persze, hogy a pici Ryan-t lenyűgözte a csapat produkciója, szinte leszobrozott a nézők soraiban. 5 perc sem kellett, hogy feloldódjon a zenében és ő is mozgolódni kezdjen a saját kis stílusában. Kis idő múlva a szülők megunták és kézen fogták a gyereket, hogy indulhassanak tovább, azonban abban a pillanatban, ahogy hátat fordítottak, valaki megfogta az apa vállát.
Az egyik táncos volt, aki a zavarás miatt sűrű bocsánatkérés közepette felajánlotta, hogy versenytáncost farag a kisfiúból. A szülők vonakodva bár, de elfogadták a fiatal srác - Adam - névjegykártyáját.

Így indult hát az akkor még aprócska Ryan táncos karrierje. Csodásan haladt azon az egyenes úton, aminek a végén aranyérmek és kupák tömkelege várta. Már picinek is igencsak lelkes tanuló volt, de érettebb fejjel még inkább ráhangolódott a erre az életre.
Szülei bár eleinte azt gondolták, hogy ez csak egy időt pocsékoló hobbi lesz és fiukból úgyis bankár lesz, mint belőlük, később beletörődtek, hogy Ryan Chris Davies egészen más útra tért, mint azt ők elképzelték. Persze kétség sem fért hozzá, így is ugyanolyan büszkék voltak rá és támogatták mindenben, amiben csak tudták.
Ryo mindeközben olyan  erőbedobással gyakorolt, hogy egyszer-egyszer majdnem kibukott emiatt az iskolából. Adam és a csapat rugdosta őt minden dolgozata előtt, nekik köszönheti, hogy be tudta fejezni az iskolát. Na nem mintha magától nem tudta volna megtanulni a tananyagot, okos fiú volt ő, de annyira keményen hajtotta magát a táncos karrier csúcsa felé, hogy olykor elfeledkezett a valóvilágról.
Ennek köszönhető az is, hogy a lányokat is picit később vette észre, mint vele egykorú hím társai. 17 évesen, amikor végre rádöbbent, hogy miért teremtett az élet férfit és nőt, akkor belevetette magát a szoknyavadászatba, de sosem a tánc kárára. Utálták is érte néha a haverjai. -Ne menj még, Ryo! Nem reggel kell táncolnod, arra itt az éjszaka!
Ők nem értették, hogy a tánc nem csak arról szól, hogy fiú és lány kézen fogva dölöngél, hanem kemény edzés előzi meg és sok meditáció zárja le, hogy később a hibákat miként küszöbölheti ki.

Becenevét, a Mr. Tornádót nagyjából 20 éves korában kapta, amikor kitalált egy mozdulatsort, aminek a végén iszonyatos sebességgel megforgatta a lányokat. Kettőt is egymás után. Nyilván először csak viccelődésből nevezték így, de később ráragadt, olyannyira, hogy sok versenyen is így nevezte már mindenki.

23 évesen érte először és egyelőre utoljára a szerelem. Amikor a lányt egy év után elvesztette, talán ekkor vált igazi táncossá. Ekkor értette meg igazán sok mozdulat igazi lelkét és a koreográfiái is egészen mások lettek. Sokkal inkább lélekbe hatolóak, szívbe markolóak és már nem csak egy felfűtött fiatal srác felpörgött mivoltát tükrözték.

24 éves volt, amikor a kis csapat, amibe egész eddigi életében tartozott felbomlott. Borzasztó nagy törés volt ez Ryan életében. Mihez kezdjen ezután? Folytassa egyedül? Csatlakozzon másokhoz? szervezzen egy teljesen új csapatot?
Ezekben az időkben tanult meg lovagolni egy jó barátja tanácsára. Lóháton egyedül az erdőben gyorsan pörögnek a gondolatok.
25-dik születésnapjára összeállított egy olyan táncos csapatot, aminek a tagjait az utcáról szedte össze. A csapatnak óriási jövőt jósolt.
A saját nagy visszatérését egy versenyen jelentette be. Mondanom sem kell, az első ötben benne voltak. Csodás úton haladtak egyre feljebb és feljebb, egészen addig amíg...
Senki sem számított rá, hogy Mr. Tornádónak 50 éves kora előtt abba kell hagynia a versenytáncolást.
Egy baleset érte lovával egy decemberi estén, aminek a részleteit nem fejtegetem, mert akkor lehet, hogy sokan eszméletüket vesztenék abban a pillanatban, ahogy ezt olvassák. Egy autó elgázolta őket, ennyit elárulhatok.
30 évesen közel három hetet feküdt kómában, a lábát pedig valami isteni csodának köszönheti, hogy meg tudták menteni az orvosok.
Sokáig tartott a rehabilitácó és bár az orvosok eltiltották a nagy megerőltetésektől, ő képtelen volt otthagyni a táncos társadalmat.
Egy ismerőssegítségével ügynöknek állt, hogy összeszedhesse az olyan tanulni vágyó fiatalokat, amilyen ő is volt 8 évesen, amikor beleszerelmesedett a táncba.

Annak mindenki örült, hogy Mr. Tornádó nem tűnt el teljesen, de annak már kevésbé, hogy a (még most is) helyes pofi mögött egy lelketlen, mogorva és ritkán jókedvű új Ryan rejtőzik.
Hatalmas tiszteletet vívott ki magának ezalatt a sok idő alatt, így aztán bíznak a szavában, de néha nehéz elviselni, hogy egy kicsit nyersen fogalmaz. Na jó, emiatt nem mindenki képes megbízni benne.
Vajon lesz valami, aki vissza tudja majd bújtatni a morgós Ryant a régi, vigyorgós, kedves Ryan bőrébe?