Vendég Vendég
| Tárgy: Daniel C. Shade Hétf. Jún. 22, 2015 12:24 am | |
| Daniel Cyrus Shade | Név Dan,Cy.. Szül. hely, idő New Orleans. 1995. május 10 Kor 20 éves Csoport Művész, rajzos Avatar Ethan James | TulajdonságokNem vagyok egy feltűnő jelenség, tényleg ha nem keresel, akkor nem veszel észre a tömegben. Vékony, már már kórosan sovány alakommal nem vagyok épp egy izom ember. Igazából csoda ha nem fúj el a szél, a ruházatom sem túl feltűnő, kényelmes, laza eleganciával öltözködöm ha lehet, de szakadt göncökben is lehet látni, igazán nem vagyok egy divatdiktátor. Talán a hajam az ami nem olyan átlagos, bár egészen sötétbarna, és oldalra picit van csak felnyírva, nem olyan punkos fazon mint a legtöbb ilyen stílusú hajnak. Szemeim ártatlan kékes szürkék, és többnyire melankólikusak. Fülemben van két-három fülbevaló de nem olyan feltűnő, igazából ha nem figyelsz talán észre sem vennéd.
Nem mondanám magam egy kirívó vezető egyéniségnek, sőt igazából eléggé távol állok ettől, inkább visszahúzódó típus vagyok, aki nem kerül a figyelem középpontjába, ha csak nem nagyon muszáj. Hajlamos vagyok mindent magamra venni, és sokat rágódni dolgokon amiken talán nem kellene, és el kéne engednem. Nem tudom néha miért, alapvetően egy kissé melankólikus alkat vagyok, noha semmi okom nem lenne rá. Hiszen szép gyerekkorom volt, talán valami más a hiba. Mindegy, fogalmam sincs. Arról sincs, hogy miért törték össze az önképem, ezt már kifejezetten valaki tette. Valakit, akit azóta sem láttam. Képes vagyok örülni az apró örömöknek az életben, annak ha veszek egy új tollkészletet vagy szénszettet vagy új füzeteket a rajzaimnak. A tanáraim szerint kiemelkedően jól rajzolok, de mit érek vele? Galériákban szerepeltek a rajzaim, amikről megvannak az elismerések, az oklevelek és mégis csak ott vannak a mappában. Elég zárkózott vagyok, így nem igazán van olyan akivel megoszthatom, és nem voltam sokáig jóvágású gyerek, most sem vagyok. Nem is haverkodtak velem. Aztán ahogy mondani szokás, elhagytam a rút kiskacsa kinézetem, és onnantól jobb lett, de akkor már én nem akartam velük találkozni. Lenéztek a külsőm miatt, és bántottak, a szavaik mint a mérgezett penge, és most miért lennék velük más? Nem érnek annyit. Másfelé kezdtem nézelődni és lettek végül olyanok, akik ha nem is barátok, de haverok mindenképp lettek. Egyáltalán nem rossz az életem, csak...
TörténetRágyújtok egy szál cigire, ahogy magam elé húzom a kis fekete füzetem, és elkezdem fellapozni. Nem tudom már hol tartottam az írásban, mivel igen, ez egy napló. Nem írok rendszeresen, csak néha amikor már nagyon felgyűlnek a gondolataim, és azzal fenyegetnek hogy megőrjítenek, akkor leírom. Persze, ma már írhatnék blogot is, lehetnék vele sikeres, de ez az én életem, és nem akarom hogy idegenek okoskodjanak rajta. Elég az ha én nem értem a saját gondolatmenetem. Ahogy lapozok, megakadok egy bejegyzésnél, és egy olyan ismerős névnél. Elkezdem visszaolvasni mit írtam, nem tudom mennyivel ezelőtt, mivel sosem fejlécezem a bejegyzésem, nincs értelme.
"Nem is tudom szavakba önteni mit érzek, és ez bosszant a legjobban, hiszen alapvetően nem bánok rosszul a szavakkal. Most mégsem megy, mintha kiszívta volna belőlem ezt a készséget. Igen, talán ő volt az oka, meg az ostobaságom hogy hagytam magam elcsábítani. Nem élek a szüleimmel, ők üzletemberek, sokat mennek és vannak úton, gyakran egy hétig is enyém a ház. Ezt már mind leírtam korábban, csak húzom az időt, de minek? Szóval, a születésnapom volt amikor eldöntöttem hogy nem ülök itthon, hanem kimoccanok valamerre bulizni csak olyan szolidan, és részegségig sem akartam magam inni. El is mentem az egyik közeli clubba, a Drakon-ba és egészen jó is volt, voltak ott ismerősök akikhez csatlakoztam és volt a társaságban egy fiú, Richard. Nos rólam tudni kell hogy gyakorlatilag gyári hibám az, hogy nem a lányokra bukom, hanem inkább a fiúkra. Bár volt pár barátnőm, de rá kellett jönnöm, hogy nekem nem ez kell, és inkább pasikkal kezdtem el szemezni. Szóval, adott volt a helyzet, és úgy tűnt én is tetszem neki, és sikerült összemelegednünk annyira, hogy megtörtént az első csók. Kissé nem törődöm, és harsány viselkedése ellenére a csókja puha volt, és csábító, csábított arra hogy többet akarjak tőle. Enyhe zavarral kérdeztem meg tőle, hogy volna-e kedve feljönni hozzám, és belement, nyilván tudta mire vállalkozik, mert nem ígérte a többieknek hogy hamarosan jön, vagy hogy nem soká találkoznak. Beszélgettünk, és egy üveg piát megittunk együtt, nem rúgtunk be, de már viccesnek éreztünk mindent. Én legalábbis. Mindegy. Feljött hozzám, és ott már nem is vesztegettük egymás idejét, a szobámat vettük birtokba és az ágyamon... nos... megtette azt, amit még senki. Igaz hogy volt néhány rövidebb kapcsolatom, de sosem jutottunk el a valódi együttlétig, és nem tudom miért pont vele történt ez, talán egy kicsit az alkohol is hibás volt. Mindenesetre megtörtént, és tudta hogy ő volt az első, hiszen ezt érezni lehet hogy... hát eddig nem volt ott senki. Egek, kész rémálom erről beszélni de tényleg. Azonban nem úgy alakult ahogy elképzeltem, hogy majd utána pihenünk és még beszélünk reggelig. Nem vártam volna tőle se szerelmet, se örök hűséget csak... ne hagyott volna ott, de ő elmenekült. Magáévá tett, és egyszerűen... felöltözött, és az emlékén kívül mást nem hagyott hátra, csak a nevét. Richard. Ennyi maradt, és az a kínos emlék hogy... hogy csak erre voltam neki jó. Még annyira sem méltatott, hogy pár üres, udvarias szót mondjon. Ennyit ért az ártatlanságom, a születésnapomon. "
Morranva lapozok el onnan, hogy ne jusson eszembe az a kiégettség, amit másnap éreztem, és ami szerintem azóta is tart kissé, hiszen azóta nem igen engedtem senkinek hogy közeledjen. Félek, félek hogy ez fog megtörténni újra, és újra, hogy mindenki olyan lesz majd mint Richie. Most inkább kezembe veszem a tollam, és miközben lehamuzom a cigim elkezdek egy új bejegyzést, most már a táborból, az ágyamon ülve írom. Mert hát eljutottam a Summer Campbe, és ki is akarom használni az itt létem, de.... Találkoztam egy kéretlen ismerőssel is. Bár eddig csak távolról láttam, biztos vagyok benne hogy ő volt az. Richard.
|
|
Vendég Vendég
| Tárgy: Re: Daniel C. Shade Hétf. Jún. 22, 2015 9:28 pm | |
| Elfogadva Nyugi Dan, a pasik már csak ilyenek... szinte az összes. Tényleg tapló dolog volt tőle, amiért se szó se beszéd lelépett, és a női büszkeség azt mondattja velem, hogy most ideje lesz megmutatni neki, mit is veszített veled. Szóval nacit felkötni, hajat belőni, aztán mutasd meg a srácnak, hogy téged se lehet csak úgy "használni" Egyébként a lapod nagyon tetszett, hibát nem találtam, szóval usgyi foglalózni, aztán iránya játéktér ^^ |
|